Eger

3300-01-152. Bartók Béla tér. Forrás Gyermek-Szabadidőközpont, volt Megyei Úttörőház, épült 1973-ban.

Napóra van az épülettől DK-re az előkertben a bejárattól balra. Horizontális, egy 2,3x2x0,45 m-es műkőalapzatra szerelve. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap félkör sárgaréz lemez, 1,8 m átmérőjű. Óraszámozása: VI-XII-VI, változó közű. Felirata: "HORIZONTÁLIS NAPÓRA. AZ EGRI KÖZÉPIDŐT MUTATJA. TERVEZTE DR. ZÉTÉNYI ENDRE. KÉSZÍTETTÉK A MÁTRAVIDÉKI FÉMMŰVEK KISZ FIATALJAI. KÉSZÜLT AZ ÚTTÖRŐHÁZ FENNÁLLÁSÁNAK 10. ÉVFORDULÓJÁRA. A HÁMÁN KATÓ MEGYEI ÚTTÖRŐHÁZ TULAJDONA. 1983. MÁJUS 21." Árnyékvetője kezdetben tömör alumínium háromszög volt. 1984-ben kicserélték egy unicornist (egyszarvú, Eger címerállata) ábrázoló lemezre, melyet a Finomszerelvénygyár üzeme készített. Idővel a fémrészek oxidálódtak, a betonozás felfagyott. 1996-ra az árnyékvető lemezt, a számlapot fémgyűjtők lefeszítették és elvitték, csak a napóra alapja maradt helyén.

Adatközlő: Kiss László, 1983.

Irod.: Magyarázó füzet az Unicornis napórához. Eger, (1984.); ZÉTÉNYI Endre: Az Unicornis-napóra Egerben. = FÖLD ÉS ÉG, 1985. 6. sz. 191. p. (képpel).

3300-02-153. Eszterházy tér 1. Lyceum. Fellner Jakab tervei szerint épült 1763-1785 között barokk stílusban egyetem céljára. Ma Esterházy Károly Tanárképző Főiskola. Műemlék. Az épület K-i oldalán az 1773-1779 között épült 53 m magas "Specula" csillagvizsgáló torony. Ennek hatodik emeletén van a Ny-i észlelőterem, vagy Meridiánterem, melyben a napóraként működő márvány délvonal (Linea Meridionalis) van.

A napfény a D-i falon 5 m magasban egy rézlapba fúrt (1778-as évszámot viselő) 5-10 mm-es kis lyukon jut a terembe, melynek öt ablakát zsaluk segítségével besötétíthetik. A terem padlóján horizontálisan épített délvonal É-D irányban átlósan húzódik. A sáv 30,5 cm széles, 15 m hosszú és három hosszanti csíkból áll. A középső carrarai fehér márványból, a szélsők részben tárkányi szürke mészkőből burkoltak. A terem padlójába süllyesztett délvonalat csuklósan behajtható fatáblák védik használaton kívüli időszakban.

A helyi dél előtti időszakban a napfény a terembe süt és a padlón 3-4 cm átmérőjű napkép jelenik meg Ny-on. Ez 3 cm/perc sebességgel vonul K-i irányba és jól megfigyelhető, ahogy metszi a délvonalat. A mérés pontosságát fokozta, hogy a márványsáv felett súllyal kifeszített selyemzsinór húzódott, melynek pontos azimutját az É-i falra szerelt csavarral finomítani is lehetett. A napkorong és a zsinór érintkezése igen jól megfigyelhető volt és így a napórai dél idejét 1 másodperces pontossággal meghatározhatták. Ekkor a csillagász felkiáltott a nyolcadik emeleti teraszra, ahol egy diák őrködhetett. Ő húzta meg a DNy-i sarkon csüngő kis harangot és erre a jeladásra várva kondulhattak meg a város templomainak harangjai. Ez 1892-ig a zónaidő hivatalos bevezetéséig így történt a napfényes napokon.

Mivel a december-januári hónapokban a Nap alacsonyan delel, a napsugarak a terem É-i falára is felfutottak. Ezért van a délvonalnak egy 1,8 m magas vertikális szakasza is. Ezt barokkos dísszel zárták le.

A délvonalat Esterházy Károly egri püspök megrendelésére Hell Miksa csillagász tervezte. 1773-ban az építkezés közben már kijelölte a lyuk kivésésének a helyét, majd 1776. máj. 19-én személyesen tűzte ki a délvonal pontos helyét. Segítségére Madarassy János volt, az eseményen a püspök is megjelent. .Akkor meghatározták a délvonal földrajzi koordinátáit: 47° 53' 54" és 20° 23' 14". A lyuknapóra két évszázada szolgálja az oktatást és ismeretterjesztést. A termet 1929-ben felújították. 1966-ban csillagászati múzeumot rendeztek be, melyet a nagyközönség is látogathat.

Adatközlő: Zétényi Endre, 1966.

Irod.: Hell M.: Observationes Astronomicae latitudum geographicum...Ungariae factae. 1776. Ephemerides Astronomicae anni 1777 ad meridianum Vindobonesem. Wien, 1776. 273-289. p.; Bevilaqua-Borsody Béla: A galánthai gróf Eszterházy Károly egri püspök által alapított egri egyetem csillagvizsgálójának története. 1762-1882. = STELLA, 1929. 3-4. sz. 14-23. p.; KELÉNYI B. Ottó: Az egri Érseki Lyceum csillagvizsgálójának története. Bp. 1930; BARTHA Lajos - HEGYESSY Péter: Az egri "csillagásztorony" új múzeuma. = FÖLD ÉS ÉG, 1966. 3. sz. 88. p.; BARTHA Lajos: Csillagásztorony és csillagászati múzeum Egerben. = TECHNIKATÖRTÉNETI SZEMLE, IV. köt, 1967. 248-261. p.; ZÉTÉNYI Endre: Az egri csillagvizsgáló délvonala. = FÖLD ÉS ÉG, 1971. 6. sz. 173-174. p. (képpel); ZÉTÉNYI Endre: A kétszáz éves márvány délvonal. = HEVESI SZEMLE, 1976. 2. sz. 31-34. p. (képpel); ZÉTÉNYI Endre: Hell Miksa és a 200 éves egri Specula. = FÖLD ÉS ÉG, 1976. 3. sz. 77-78. p. (képpel); BARTHA Lajos: Az egri "csillagásztorony" két évszázada. = ÉLET ÉS TUDOMÁNY, 1977. 10. sz. 293-294. p.; ZÉTÉNYI Endre: Kétszáz éve alapították az egri csillagvizsgálót. = Csillagászati évkönyv az 1978. évre. Bp. 1977. 259-266. p.; BARTHA Lajos: Kétszáz éves a Budai Meridián. = GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA, 1981. 2. sz. 109-110. p.; KISS László - KISZELY Gyula: Magyarország műszaki múzeumai. Bp. 1982. 186. p. (képpel); BARLAI Katalin: Egy elmaradt élmény. = FÖLD ÉS ÉG, 1983. 8. sz. 235. p.; PONORI THEWREWK Aurél: Magyarország régi csillagászati emlékei. = CSILLAGÁSZATI ÉRTESÍTŐ, 1986. 1-2. sz. 124-126. p.; BARTHA Lajos: Az egri Specula és a Csillagászati Múzeum. = FÖLD ÉS ÉG, 1989. 3. sz. 86. p.

3300-03-154. Eszterházy tér 1. Lyceum. Ma Esterházy Károly Tanárképző Főiskola. A Specula műemlék-csillagvizsgáló hatodik emeletén, a Ny-i észlelőteremben berendezett Csillagászati Múzeum.

Napóra van a kiállított tárgyak között, az úgynevezett "Virágdíszes-napóra". Horizontális. Sárgaréz árnyékvetője pólusra mutat. A számlap kristályos mészkőre vésett. Téglalap alakú 0,28x0,32 m méretű, sarkain homorú ívekkel. Óraszámozása: 4-12-8, változó közű, félórás sűrűségű. Feliratai voltak, de kopottsága miatt már nem kibetűzhetőek. Talán az 1760-as szám vehető ki, mely a készítés ideje lehet. Körben fonal, belül festett növény- és virágdíszítésekkel. A napóra Bécsben készült valószínűleg 1760-ban és Egerben állandó felállításra került. A Ferences rendház (volt Káptalan u. ma Kossuth u. 14.) építése 1755-re fejeződött be, annak udvarába, egy oszlopra került a szökőkút szomszédságába. Az 1950-es évek elején lefejtették alapjáról, eközben 3-4 részre törték össze. Zétényi Endre találta meg, ragasztotta össze és helyezte a múzeumba 1970 körül.

Adatközlő: Zétényi Endre, 1980.

Irod.: ZÉTÉNYI Endre: Ritka napórák az Egri Csillagászati Múzeumban. = FÖLD ÉS ÉG, 1980. 1. sz. 10-13. p. (képpel).

3300-04-155. Eszterházy tér 1. Lyceum. Ma Esterházy Károly Tanárképző Főiskola. A Specula műemlék-csillagvizsgáló hatodik emeletén, a Ny-i észlelőteremben berendezett Csillagászati Múzeum.

Napóra van a kiállított tárgyak között, az úgynevezett "Ágyús-napóra". Horizontális. Két korongból van összeállítva. Az alsó nagyobb (0,42 m) alapkorong kemény mészkő, rajta egy kis mozsárágyú, melynek szöge menetes csavarral állítható. Az ágyú mögött fémlemez negyedkörív, felső részén fokbeosztással. Ennek mentén mozgatható és csavarral rögzíthető a gyűjtőlencse, melyet a Nap delelési magassága szerint lehet beállítani. A gyűjtőlyukra koncentrált napsugár a napórai dél időpontjában süti el a mozsárágyút. A felső kisebb (0,245 m) korong litográfpala egy Bécsben A. Floderin által gyártott horizontális napóra. Réz árnyékvetője 48,2 fokos szögben áll, Bécs földrajzi szélességének megfelelően. Óraszámozása: IV-XII-VIII, változó közű, ötperces sűrűségű. Időegyenlet-táblázattal ellátva. A két korong összeillesztését megerősíti egy rézpánt, előtte egy rézszalagon felirat: ENGEM A FÉNYLŐ NAP, TITEKET KORMÁNYOZ AZ ÁRNYÉK. A egész alkotás egy 1,35 m magas hengeres faragott kőoszlopra van helyezve, melynek palástján az állatövi csillagképek jelei láthatók.

A délágyús napóra állandó felállítású volt. A XIX. század elején készült Bécsben. A Majtényi család egyik tagja vásárolta meg és Mezőnyárádon (Borsod megye) a kastélyuk udvarán helyezte el a kőoszlopra. A Majtényi-kastélyt 1900 körül a család a szalézi szerzetesrendre hagyta a napórával együtt. A kastélyt 1948-ban államosították, a rendet 1950-ben feloszlatták. A napórát akkoriban átvitték a r.k. plébánia kertjébe. Évtizedekig itt állt a virágoskert közepén, bádogsisakkal letakarva, így védve az időjárástól. Csupor Zoltán Mihály segítségével talált rá 1969-ben Zétényi Endre és az egri érsekség engedélyével Egerbe vitette. Orgoványi János 1970 körül restaurálta. Mezőnyárádon a régi napórára emlékezve egy újabb készült, lásd Borsod-Abaúj-Zemplén megyénél.

Adatközlő: Csupor Zoltán Mihály, 1969.

Irod.: KÖVES József: Csillagászati földrajz. Bp. 1975. 79. p. (képpel); ZÉTÉNYI Endre: Ritka napórák Egerben. Eger, 1977. 2-3. p. (képpel); ZÉTÉNYI Endre: Ritka napórák az Egri Csillagászati Múzeumban. = FÖLD ÉS ÉG, 1980. 1. sz. 10-13. p. (képpel); ZÉTÉNYI Endre: Egy különleges napóra. Ágyúlövéssel jelzi a delet. = ÉLET ÉS TUDOMÁNY, 1983. 32. sz 1022. p. (képpel); KARLOVITS Károly: Az időmérés története. Bp. 1984. Országos Műszaki Múzeum - Iparművészeti Múzeum. 69. p.; BARTHA Lajos: Hordozható napórák. Bp. 1995. 55. p.

3300-05-156. Petőfi tér 2. Városi Strandfürdő.

Napóra van a strand közepén betontömbre és vasállványra szerelve. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap 4 cm széles, festett félkörív 1,5 m átmérőjű, Óraszámozása: 6-12-6, egyenközű, félórás osztású. Felirata: EGRI DOHÁNYGYÁR GYÁRTMÁNYA. Gömöri György amatőrcsillagász tervei alapján Csanádi János lakatosmester készítette 1975-ben. Felújítva 1978-ban,

Adatközlő: Keszthelyi Sándor, 1978.

Irod.: CSEKE László: Észak-Magyarország gyógyfürdői és fürdői. Bp. 1982. 136. p.; KARAVÁN, 1987. 7. sz. (címlapképpel).

3300-06-157. Törvényház u. 4. Dohánygyár. A Dohánygyár mai neve: Philip Morris Magyarország KFT.

Napóra van a belső udvaron (utcáról nem látható, csak engedéllyel látogatható) betontömbre és vasállványra szerelve. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap 4 cm széles, festett acél félkörív 1,5 m átmérővel. Óraszámozása: 6-12-6, egyenközű, félórás osztású. Gömöri György amatőrcsillagász tervei alapján Csanádi János lakatosmester készítette 1974-ben. A strandon lévővel azonos konstrukciójú.

Adatközlő: Mészáros András, 1980.
Fotó: Majtényi Zsolt, 2001

Szarvaskő

3323-01-158. Tölgyfa u. 36. Családi ház, épült Makovecz Imre tervei szerint.

Napóra van az előkertben egy ürömi mészkő anyagú 0,8 m magas háromszög alapú gúla D-i tájolású lapján. Horizontális típusú inkább, mert számsíkja 15 fokot zár be a vízszintessel. Bronz árnyékvetője pólusra mutat. Bronz óraszámozása: VI-XII-VI, egyenközű. Tervezte és készítette Marton Géza 1997-ben.

Adatközlő: Marton Géza, 1997.

Feldebrő

3352-01-159. Egri u. 25. Parasztház. Épült a XX. század elején.

Napóra van az udvaron egy 0,7 m magasan elvágott akácfa törzsére helyezve. Horizontális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap 15x15 cm-es deszkalapra rajzolt. Óraszámozása: V-XII-VII, változó közű. Marton Géza tervezte és készítette 1996-ban.

Adatközlő: Marton Géza, 1997.
 
 

Gyöngyös

3200-01-160. Mátrafüred. Kalló út 4. Hegyalja Üdülő, volt SZOT-üdülő H-épülete.

Napóra van a D-i falon 11 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője vízszintes. A számlap vakolatba karcolt és festett, 4 m átmérőjű félkör alakú. Óraszámozása: 7-12-4, változó közű, tapasztalati úton készülhetett. Az üdülő 1930-as években épült, a napóra is akkori (egy 1958-as képeslapon már ott van). 1994-ben a homlokzatot és a napórát felújították, de a számozást nem készítették el.

Adatközlő: Ollé Tímea, 1981.

3200-02-161. Mátrafüred. Üdülősor 1. Körzeti Általános Iskola és Diákotthon.

Napóra van a diákotthon D-i falán 3 m magasban, a 24-es főútról jól láthatóan. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett, 3 m átmérőjű körív. Óraszámozása: 7-12-4, változó közű. Bartus Tibor földrajztanár készítette 1983 és 1985 között.

Adatközlő: Zomboriné M. Gizella, 1983.
 
 

Mátraszentimre

3234-01-162. Piszkéstető. Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutató Intézete csillagvizsgálója.

Napóra áll a főépülettől ÉK-re egy oszlopon. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap rézdomborítású 0,8 m átmérőjű félkör. Óraszámozása: VI-XII-VI, egyenközű. Vas tartókörök és állványzat. Üzletben vásárolt műszer, 1989-ben állították fel.

Adatközlő: Mizser Attila, 1989.