Óbudán akármerre ásnak római kori romokat, leleteket találnak régészeink. Egy ilyen feltárás során került el? egy márvány töredék, egy hadmérnök "m?szerének" egy darabkája, amit mint napóra is használhattak az I-II. század során.
Lengyelországban létezik egy városka, ami Napóra múzeumáról nevezetes. Jedrzejow orvosa amat?rcsillagász volt és élete során több száz napórát gy?jtött össze, amib?l a múzeum anyagát összeállították. Az itteni látogatásáról mesált nekünk Mizser Attila.
A napóra "mozgató rugója" központi csillagunk a Nap. Az MCSE Napészlel? Szakcsoportjának vezetöje, Hannák Judit segítségével kicsit többet tudhattunk meg felépítéséröl, müködésér?l.
Római vagy arab számokat alkalmaztak-e inkább a középkorban? És ha arab számok, akkor milyen számokat írtak, véstek a napórák számlapjára? Ezt a kérdést járta körül Keszthelyi Sándor érdekes bemutatója.
Varga Máté régész a Somogy megyei Kaposszentjakabon végzett régészeti feltárás során el?került középkori napóra maradványt és a korszak jellegzetes napóra típusait ismertette.
szakcsoportunk tiszteletbeli elnöke betegsége miatt sajnos nem tudott a Találkozón személyesen megjelenni, de el?adásának anyagát elküldte és Sragner Márta prezentálásában hallgathattuk meg.
A Solare obeliszk kezdeti sorsát id.Plinius (Kr.u. 23-79) Historia Naturalis XXXVI. 64-73. latin
nyelv? munkájából ismerjük. Eszerint a Kr.e. VI. századból származó obeliszket Augustus császár az egyiptomi Heliopolisból hozatta Rómába és állíttatta fel a Campus Martiuson (Mars mez?n) oly módon, hogy az obeliszk árnyékának változó hosszúságát egy kikövezett sávon fémlemezekkel megjelölhessék.
